Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
Az Irigység Ónix Tükörlabirintusa
Az ózondús őszi levegő éles illata csípte az orromat, miközben a város felett vándorló, elszórt felhőkkel tarkított égre emeltem a tekintetem. Valahogy sosem értettem a nap-éj egyenlőség varázsát, ...
Tovább olvasom →A Kételkedés Borostyán Labirintusa
A borostyán, ez a megkövesedett gyanta, magában hordozza a múlt fényét, egy letűnt kor emlékét. De néha, ahelyett, hogy a napfényben gyönyörködnénk benne, labirintust építünk belőle a szívünk körül...
Tovább olvasom →A Büszkeség Lávakő Trónusa
A büszkeség... sokszor látom magamon és másokon is, mint egy lávakő trónust. Magasra emel, elválaszt a többiektől, kemény és rideg. Eleinte biztonságosnak tűnik, talán még hatalmasnak is. Fentről l...
Tovább olvasom →Az Elengedés Lepidolit Alagútja
A ragaszkodás sűrű ködében botorkáltam. Múltbéli sérelmek, beteljesületlen álmok, elengedhetetlennek hitt emberek szellemei kísértettek. Mindegyikük egy-egy nehéz súly a lelkemen, lehúzva a mélybe....
Tovább olvasom →Az Éberség Krizopráz Kertje
A Krizopráz Kertje nem egy hely, ahová elutazhatsz, hanem egy állapot, amit megteremthetsz magadban. Tudom, könnyű elmerülni a teendők sűrűjében, hagyni, hogy a gondolatok szertelenül cikázzanak, m...
Tovább olvasom →A Félelem Holdkő Szilánkja
A Holdkő hideg, selymes tapintása ismerős. Gyakran keresem fel ezt a követ, amikor a félelem szorítása nyomaszt. Ezúttal a félelem nem konkrét dologhoz kötődik; nem a jövőtől, nem a bukástól, nem a...
Tovább olvasom →Az Önvaló Fluorit Prizmái
Oly sokszor igyekszünk egyetlen, tiszta képet festeni magunkról. Egyetlen, makulátlan színt mutatni a világnak. Pedig az önvaló nem egyetlen szín. Nem egyetlen arc. Olyan, mint a fluorit kristály, ...
Tovább olvasom →A Bizalom Türkiz Madárfészke
A bizalom… törékeny türkiz tojás egy magas fa ágán épült fészekben. Egyikünk sem születik vele, hanem lassan építjük, áganként, szálanként, a tapasztalatok és a kapcsolatok fonalaiból. Volt idő, mi...
Tovább olvasom →A Megbánás Azurit Kútja
Valamikor, egy régi életemben, talán a Szűz jegyében születtem, a tökéletesség iránti megszállottság sötét árnya borított be. A legkisebb hiba is gyötrő lelkiismeret-furdalást okozott, mintha a vil...
Tovább olvasom →A Kontroll Kagylóhéj Börtöne
A tengerparton sétáltam, a lábam alatt ropogtak a kagylók. Fényes, tökéletes darabokat kerestem, de valahogy egyik sem volt az igazi. Mindegyikben találtam valami hibát, valami csorbát, ami miatt n...
Tovább olvasom →