Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Sajnálkozás Fekete Orchideája
A sajnálkozás, ez a fekete orchidea, lassan és alattomosan fonja be a szívünk kertjét. Nem olyan feltűnő, mint a félelem rikító színei, vagy a büszkeség tüzes vöröse. Inkább csendes, szinte észrevé...
Tovább olvasom →A Megbocsátás Holdfény Ezüstje
Néha azt hisszük, a megbocsátás egy egyszeri, nagylelkű cselekedet, egy ajándék, amit a vétkezőnek adunk. Pedig a valóság az, hogy a megbocsátás elsősorban a saját lelkünk felszabadítása. Olyan, mi...
Tovább olvasom →Az Elvárások Kék Jégvirágai
Oly sokszor festjük le életünk vásznát mások ecsetjével. Elvárások kék jégvirágai borítják be szívünk ablakát, s mi belenézve elhisszük, hogy amit látunk, az a valóság. Pedig nem. Az csupán egy tor...
Tovább olvasom →Az Önvád Ólom Csendje
Valahányszor a naplemente vérvörösbe fordul, érzem, ahogy az önvád ólomsúlya rákúszik a lelkemre. Nem a nagy, drámai hibák miatt, hanem a csendes, elszalasztott pillanatokért. A kimondatlan szavak,...
Tovább olvasom →Az Egó Jáspis Labirintusa
Elveszettnek éreztem magam. Mintha egy végtelen jáspis labirintus falai között bolyonganék, minden kanyar mögött a saját visszhangomat hallva. Az egóm építette ezt a helyet, gondosan rakva egymásra...
Tovább olvasom →A Bizalom Lapis Lazuli Éje
A bizalom. Olyan, mint a mély éjszakai égbolt, tele ragyogó csillagokkal, lapis lazuli kékben. De milyen könnyen eltűnnek a csillagok a felhők mögött, s milyen könnyen borul sötétség a lapis lazuli...
Tovább olvasom →A Késztetés Obszidián Súlya
Éreztem. A bőröm alatt, a csontjaimban, a gondolataim szüneteiben. Egy súlyos, néma késztetés, mint egy fekete kő, melyet a zsebemben hordok. Tudtam, mit kell tennem, bár az elmém tiltakozott. Érve...
Tovább olvasom →A Remény Zöld Hajnala
Valahányszor azt hisszük, minden elveszett, amikor a szívünk legmélyén tátongó űr be akar szippantani minket, mindig ott bujkál egy parányi reménysugár. Olyan, mint egy apró zöld hajtás, ami a legk...
Tovább olvasom →A Lelkesedés Topáz Szikrái
Olykor azt hisszük, a spirituális út komolyságot, aszkézist és folytonos önvizsgálatot követel. Pedig a Lélek, mint a tűz, néha szikrára lobban a puszta létezés örömétől. Emlékszem, egy borongós ős...
Tovább olvasom →A Lelkiismeret Smaragd Tükre
Egy öreg, tengerparti házban lakott egy magányos halász. Élete egyszerű volt, tele ismétlődő mozdulatokkal, a hálóvetéssel, a halak tisztításával, a hullámok figyelésével. Sohasem hazudott senkinek...
Tovább olvasom →