Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Vágyak Homokkő Labirintusa
A vágyak olyanok, mint a homokkő labirintusok: gyönyörűek a naplementében, titokzatosak és csábítóak, de könnyen el lehet veszni bennük. Évekkel ezelőtt, egy forró nyári napon, én is belevetettem m...
Tovább olvasom →A Fájdalom Lila Akácvirágai
A fájdalom. Oly sokszor fordulunk el tőle, mintha egy fertőző betegség lenne. Pedig a fájdalom, mint a lila akácvirág, egyszerre gyönyörű és szívszorító. Illata édes, ám a tüske, ami tartja, éles é...
Tovább olvasom →A Ragaszkodás Fekete Obszidián Sziklái
Valahányszor egy kapcsolat véget ér, legyen az baráti, szerelmi vagy családi, a lélek egy mély, sötét barlangba zuhan. Ez a barlang a ragaszkodásé, melynek falait fekete obszidián sziklák borítják....
Tovább olvasom →A Kényszer Zafírkék Ketrece
Talán mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor a jövőt próbáljuk a saját elképzeléseink szerint alakítani. Mintha egy zafírkék ketrecet építenénk magunk köré, annak tökéletes, csillogó falai közé...
Tovább olvasom →A Türelem Kagylóhéjának Gyöngyházfénye
A türelem… milyen gyakran feledkezünk meg róla a rohanó világban, pedig a valódi növekedés gyümölcse éppen ebben a csendes várakozásban érik. Elképzelek egy kagylót a tenger mélyén. Évekig ringatja...
Tovább olvasom →A Megérzés Borostyán Színfoltjai
Valamikor régen, egy tengerparti városkában élt egy idős halász, Simeon. Élete a tenger ritmusához igazodott, de az utóbbi időben, a szokásosnál is mélyebb nyugtalanság telepedett rá. A csillagok u...
Tovább olvasom →A Kötődés Láthatatlan Gyökerei
Milyen mélyre is nyúlnak a kötelékek, amelyek egymáshoz láncolnak minket? Sokszor csak a felszínt látjuk: a közös élményeket, a kimondott szavakat, a gesztusokat, amelyek a szeretet vagy éppen a ha...
Tovább olvasom →A Szív Csendjének Korallzátonya
Néha, a zajos világ forgatagában, a szívünk olyan, mint egy elhagyatott korallzátony. Az áramlatok ostorozzák, a viharok tépázzák, a zajok elnyomják a belső csend apró, de létfontosságú hangjait. E...
Tovább olvasom →A Kételkedés Óceánkék Mélysége
Néha úgy érzem, a kételkedés egy hatalmas, óceánkék mélység, amibe bele lehet fulladni. Nem a világban való kételkedés, hanem az önmagamban. Abban, hogy elég jó vagyok-e, elég erős, elég bölcs ahho...
Tovább olvasom →Az Önámítás Selyemszínű Leple
Olyan könnyű becsapni magunkat. Ahogy a Nap lassan lemegy a horizonton, és aranyfénybe vonja a tájat, úgy von be minket is néha egy selyemszínű lepel, ami eltakarja a valóságot. Ez az önámítás lepl...
Tovább olvasom →