Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Holnap Szelíd Szélfúvása
Vajon hány napot élünk meg valójában? Hány alkalommal vagyunk ott teljes valónkkal, szívünk legmélyebb rezdüléseivel, amikor a nap felkel, és amikor lenyugszik? Oly gyakran élünk a "holnap&quo...
Tovább olvasom →A Felhők Közt Rejlő Eredeti Arc
Vajon hány alkalommal ébredünk fel úgy, hogy már eleve egy szerepbe bújunk? Hány réteget vonunk magunkra reggelente, mint megannyi védőpajzsot, mielőtt kilépnénk a világba? A mosoly, ami nem egésze...
Tovább olvasom →A Felhőkbe Írt Ígéret Szelídsége
Vajon hányan ébredtünk már arra a reggelre, amikor a nap sugarai még erőtlenek, és az égbolt épp csak szürkeségbe öltözött? Amikor a tegnapi tervek, a holnapi elvárások még súlyosabbak, mint maga a...
Tovább olvasom →Az Elrejtett Kő Szívdobbanása
Léleknapló. Van úgy, hogy elfeledkezünk arról a titokról, amit a természet oly csendesen, mégis oly hatalmasan rejt magában: a növekedésről, ami nem mindig látványos, nem mindig hangos. Gondoljatok...
Tovább olvasom →A Meg nem Élt Életek Szelíd Súlya
Van úgy, hogy érezzük, a jelen pillanat szövetén átszakad egy vékony fátyol, és beleshetünk abba a térbe, ahol a meg nem élt életeink, a sosem járt utak szelíd súlya lebeg. Nem a megbánásé ez a súl...
Tovább olvasom →A Hosszú Fáradtság Rejtett Kertje
Léleknapló. Van úgy, hogy a fáradtság nem csak a testet öleli át, hanem mélyebbre, a lélek zugába is bekúszik. Nem az a fajta kimerültség ez, ami egy kiadós alvással elmúlik, hanem egy csendesebb, ...
Tovább olvasom →Az Elfáradt Szellem Nyári Pihenője
Léleknapló bejegyzés Néha, amikor a Nap már a legmagasabban jár, és a levegő vibrál a hőségtől, érzem, hogy a lelkem is mély lélegzetet vesz. Nem a cselekvés, nem a rohanás ideje ez, h...
Tovább olvasom →Az Elfeledett Fény Gyűjtögetője
Mélyen, a lélek labirintusában, ott rejtőzik egy csendes szoba, melynek falait sokszor vastag por fedi. Ez a por nem más, mint a felejtés, az elmulasztott pillanatok, a be nem teljesült szavak leül...
Tovább olvasom →A Helybenjáró Lábnyomok Bölcsessége
Néha úgy érezzük, a fejlődés egyenes vonalú, mint egy nyíllal megrajzolt útvonal a cél felé. Haladunk, lépdelünk, és minden egyes mozdulattal közelebb kerülünk ahhoz, akik lenni szeretnénk. De mi v...
Tovább olvasom →Az Elfeledett Erő Magja
Ma egy különös érzés motoszkál bennem, egy ismerős, mégis távoli zsibongás, ami mintha a bőröm alatt pulzálna. Nem a félelem ez, és nem is a bizonytalanság, sokkal inkább egy finom emlékezés, egy o...
Tovább olvasom →