Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Belátás Citrin Napkorongja
Amikor a látszat csapdájába estem, és a világot csupán fekete-fehérben láttam, egy apró citrin bukkant fel az ösvényemen. Nem hirdette magát harsányan, nem ragyogott vakítóan, csupán szelíden sugár...
Tovább olvasom →Az Illúzió Opál Színjátéka
Néha, a tükörbe nézve, egy idegent látok. Nem a ráncokat számolom, vagy a hajszálaim ezüstös csillogását figyelem. Nem is az idő múlását kutatom a tekintetben. Hanem azt a mélyen gyökerező illúziót...
Tovább olvasom →A Lemondás Arany-Topáz Pillanatai
Mindig is hittem, hogy az univerzum bölcsessége néha a lemondás köntösében érkezik. Nem feltétlenül a veszteség fájdalmas ölelésében, hanem a tudatos elengedés finom, aranyfényű pillanataiban. Emlé...
Tovább olvasom →A Megbékélés Aventurin Pillangószárnya
Évekig cipeltem a szívemben egy ólomsúlyt, egy mélyen gyökerező neheztelést valaki iránt, aki egykor közel állt hozzám. Az idő múlásával a fájdalom nem enyhült, csupán megszilárdult, betonkemény fa...
Tovább olvasom →A Hiány Holdkő Könnycseppjei
A hiány. Nem egyszerűen a birtoklás vágya, ami nincs. Annál sokkal mélyebb, szinte ősi érzés. Mintha a lelkünk egy darabja veszett volna el, egy soha be nem gyógyuló sebhely maradt volna utána. Néh...
Tovább olvasom →A Befogadás Holdkő Tejútja
A befogadás. Milyen nehéz is kinyitni a kapukat, beengedni a másikat, a helyzetet, az új energiát, a változást. Sokszor kapaszkodunk a megszokottba, a biztonság látszatába, miközben a lélek szomjaz...
Tovább olvasom →Az Önvád Hematit Súlyai
Éreztem, ahogy a hematit súlyai lehúznak. Minden egyes elszalasztott lehetőség, minden kimondatlan szó, minden apró hiba most vasgolyóként nehezedett a mellkasomra. A Nap belesüllyedt a Halak óceán...
Tovább olvasom →A Megbocsátás Rózsakvarc Virágzása
A kertemben egy hatalmas rózsakvarc kristály hever. Nem hoztam én ide, egyszerűen egy nap ott volt, rózsaszín ködöt árasztva. Eleinte zavart. Túlságosan szép, túlságosan édes. Mintha a fájdalmaim e...
Tovább olvasom →A Bátorság Topáz Madártollai
Egy ideje már kerülgetem a témát, mint macska a forró kását. A bátorság. Nem a hősies, karddal hadonászó fajtája, hanem az a csendes, belülről fakadó erő, ami ahhoz kell, hogy önmagunk legyünk. Hog...
Tovább olvasom →A Türelem Malachit Labirintusai
Annyiszor halljuk, hogy a türelem erény. De mit jelent ez valójában, azon túl, hogy nem kapjuk fel a vizet a sorban álláskor? A türelem nem passzív várakozás. Nem azt jelenti, hogy leszegett fejjel...
Tovább olvasom →