Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Szív Csendjének Akvamarin Mélysége
Oly sokszor eltévedünk a zajban. A világ zajában, ami követeli a figyelmünket, a gondolataink zajában, ami fáradhatatlanul pörög, és a vágyaink zajában, ami sosem akar csitulni. Elfelejtjük, hogy a...
Tovább olvasom →Az Önvaló Obszidián Barlangjának Visszhangjai
A Lélek mélyén, az önvalóval való szembesülés nem mindig ragyogó, napfényes tisztás. Van, amikor egy sötét, mély barlangba ereszkedünk le, ahol a falak obszidiánból vannak. Fénytelen, tükröző felül...
Tovább olvasom →A megfelelés ólomszürke bilincsei
Oly sokszor éreztem már, hogy a lelkem szűkebb lesz, hogy a szárnyaim súlyosodnak. A vágy, hogy elfogadjanak, hogy helyeseljenek, hogy azt mondják: "Jól van ez így". Mintha a szeretet fel...
Tovább olvasom →A Lélek Labirintusának Ciklámen Fonalai
A múlt héten elveszettnek éreztem magam. Nem a szó szoros értelmében, bár a GPS készülékem is makacsul ragaszkodott egy mezőgazdasági úthoz ahelyett, hogy a régóta bevált autópályára navigált volna...
Tovább olvasom →A Kíváncsiság Obszidián Lepkéinek Szárnya
Tegnap a kertben ültem, a bodza virágzásának édes illatában. Épp egy könyvet olvastam a régi görög mitológiáról, mikor egy fekete lepke szállt a kezemre. Nem ijedtem meg, sőt, hagytam, hogy ott idő...
Tovább olvasom →A Hiány Ametiszt Üressége
A hiány. Olyan űr, mely nem a semmiből születik, hanem valami egykori teljesség emléke táplálja. Egy elhagyott fészek, egy kihűlt kéz szorítása, egy elhallgatott szó utózengése. Mindannyian hordozz...
Tovább olvasom →A Bátorság Aranypír Tengere
A bátorság… sokszor a hősök kardcsapásaiban keressük, a lángoló sárkányok legyőzésében, a világot megváltó tettekben. Pedig néha a bátorság nem más, mint egy apró, aranyszínű csónak, mely a félelme...
Tovább olvasom →Az Áldozat Jáspis Szelencéje
Az áldozat. Milyen nehéz kimondani ezt a szót, annyi fájdalmat és önfeladást hordoz. Nem a rituális, külsőséges áldozatokra gondolok, hanem azokra a csendes, bensőséges gesztusokra, amikor lemondun...
Tovább olvasom →A Ragaszkodás Pergament Tekercsei
A ragaszkodás... olyan, mint egy régi pergament tekercs, amit görcsösen szorongatunk a kezünkben. Rajta a múlt emlékei, az elvárások árnyai, a félelem tintával írt sorai. Azt hisszük, ez a tekercs ...
Tovább olvasom →A Sors Ködbevesző Iránytűje
Érzem, ahogy a vállamra nehezedik a kérdés: "Merre tovább?". Nem a napi teendők útkereszteződése ez, nem a szokásos döntések halmaza. Ez a sorsom útja, a létezésem célja körüli homály. Mi...
Tovább olvasom →