Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Remény Halvány Hajnali Pírja
Néha úgy érzem, elvész a lényeg. Mintha egy végtelen homokóra alján ragadtam volna, a homokszemek pedig a múló pillanatok, amiket már sosem kapok vissza. A napok szürkévé válnak, a mosolyok fáradta...
Tovább olvasom →A Küzdelem Ezüstös Csigavonala
A Küzdelem. Gyakran démonizáljuk, sötét árnyként tekintünk rá, pedig valójában egy ezüstös csigavonal, mely önmagunk mélyére vezet. Néha azt hisszük, zsákutcába jutottunk, hogy a csiga lassan húzó ...
Tovább olvasom →A Ragaszkodás Fekete Obszidián Sziklái
Olyan régóta kapaszkodom. Mintha egy meredek, fekete sziklafalba kapaszkodnék, körmeim véresre dörzsölődtek, izmaim remegnek a fáradtságtól. Látom a völgyet, a lenti, zöldellő mezőt, ahol táncolhat...
Tovább olvasom →A Türelem Fehér Lótuszvirágai
A türelem néha olyan távolinak tűnik, mint a legfényesebb csillagok egy felhős éjszakán. Pedig ott vannak, ragyognak, csak éppen a mi türelmetlenségünk az, ami elhomályosítja őket. Emlékszem, egysz...
Tovább olvasom →A Szeretet Tüzes Opál Kövei
A szeretet. Sokszor láttam már mást mondani róla, mint amit a szívem súg. Azt mondják, a szeretet vak. Én inkább úgy látom, a szeretet tisztán lát. Látja a hibákat, a gyengeségeket, a fájdalmakat, ...
Tovább olvasom →A Magány Szürke Gyöngyházfénye
A magány sokak szemében sötét, ijesztő hely. Egy elhagyatott toronyszoba, ahol a szél süvít, és a falak visszhangozzák a kimondatlan szavakat. Én azonban megtanultam másképp látni. Elképzelem, hogy...
Tovább olvasom →A Kételkedés Ólomkristály Virágai
A kertemben egy különös virág nyílt. Ólomkristályból formázódott, mereven ragyogott a napfényben, mégsem adott vissza belőle semmit. Kételkedésnek hívtam. Minden reggel, amikor öntöztem a többi növ...
Tovább olvasom →Az Áldozatvállalás Lila Akácvirágai
A naplemente bíborvörös festékkel kente be az eget, ahogy a kis öregasszony, Elara, a kertjében térdelt. Lila akác futott fel a ház falára, virágfürtjei lágyan ringtak a szellőben. Elara nem a virá...
Tovább olvasom →Az Alkalmazkodás Láthatatlan Gyökerei
A világ egy hatalmas, burjánzó fa. Mi, emberek, ennek a fának az ágai, gallyai vagyunk. Mindegyikünk egyedi, másképp nyújtózik a fény felé, másmilyen leveleket hoz. De ahhoz, hogy ez a fa életben m...
Tovább olvasom →A Félelem Kőszürke Labirintusa
Elveszve jártam a Félelem Kőszürke Labirintusában. Falai magasak és ridegek voltak, minden sikátor egyre mélyebbre vezetett a bizonytalanságba. Lépteim visszhangzottak, a sötétségben pedig árnyak t...
Tovább olvasom →