Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Lélek Végtelenül Omló Falai
Az elmúlt hetekben, miközben figyeltem a napfelkelték és naplementék örök táncát, egy különös érzés kerített hatalmába. Mintha valami régen épült, láthatatlan fal elkezdett volna recsegni, majd por...
Tovább olvasom →A Lélek Végtelenül Omló Falai
Vajon hány alkalommal éreztük már, hogy elszigeteltek vagyunk a világtól, a többiektől, sőt, néha még saját magunktól is? Mint valami ősi vár, melynek falai vastagon emelkednek körülöttünk, úgy épí...
Tovább olvasom →A Lélek Végtelenül Kanyargó Árnyékai
Mélyen lélegzem. A levegő hideg, mégis melengető, ahogy átjárja a tüdőmet, feltöltve minden sejtünket élettel. A kandallóban pattog a tűz, a lángok tánca hipnotikus, és ahogy figyelem őket, eszembe...
Tovább olvasom →A Lélek Végtelenül Kivirágzó Türelme
Mélyen lélegzem. A levegő hideg, mégis melenget valami ismeretlen, belső meleg. Lehunyom a szemem, és megpróbálok a belső csendre hangolódni, de elmém zajos. Gondolatok cikáznak, mint megvadult fec...
Tovább olvasom →A Lélek Végtelenül Csendes Odúja
Van, hogy az ember úgy érzi, elhagyta a fénye, vagy legalábbis elhomályosodott a benne rejlő csillogás. Én is találkoztam már ezzel az érzéssel, amikor a külvilág zaja elnyomta a belső hangomat, és...
Tovább olvasom →A Lélek Végtelenül Rezgő Ébredése
Van, hogy az ember élete egy puha, langyos álom, amiben minden ismerős és biztonságos. Aztán hirtelen, egy váratlan mozdulatra, egy apró változásra, vagy éppen egy hosszan elnyújtott csendre, a Lél...
Tovább olvasom →A Lélek Végtelenül Kanyargó Útjai
Hányszor érezted már, hogy egy útkereszteződéshez érkeztél? Nem csupán egy fizikai kereszteződéshez, hanem a bensődben, ahol kétfelé húz a vágy, a félelem, a bizonytalanság. Mintha a lelked egy ősi...
Tovább olvasom →A Lélek Végtelenül Átölelő Sorsa
Ülök a verandán, a hajnali párában, s nézem, ahogy a kelő nap sugarai aranyba vonják a tájat. Ezen a csendes reggelen, valahogy tisztábban látom, mennyire összefonódik az életünk minden szála, és m...
Tovább olvasom →A Lélek Végtelenül Csendes Suttogásai
Van, hogy az ember úgy érzi, sikolyban törne ki a lelke, de a hang elhal, mielőtt elérné a levegőt. Máskor meg a világ zaja fojtja el még a gondolatot is, hogy egyáltalán létezhetne bennünk valami ...
Tovább olvasom →A Lélek Végtelenül Kinyíló Tánca
Vajon mi az, ami a legmélyebb lélegzetvételünkkel együtt rezdül, és az életünk színpadán a legősibb koreográfiát táncolja? Ez a ritmus nem más, mint a Lélek maga, a folytonos változás, az örök áram...
Tovább olvasom →