Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Megbocsátás Aranyló Esőcseppjei
Ahogy a Skorpió jegyében született hold éjfekete bársonyán átütött egyetlen ragyogó csillag, úgy villant fel bennem is a felismerés: a megbocsátás nem a másiknak szól, hanem nekem. Évekig hurcoltam...
Tovább olvasom →Az Elfogadás Borvörös Szőnyege
Néha azon kapom magam, hogy a múlt árnyékai kísértenek. Nem a nagy, drámai pillanatok, hanem a csendes, apró botlások. A kimondatlan szavak, a félresikerült gesztusok, a kihagyott lehetőségek. Mint...
Tovább olvasom →A Vágyak Homokvárának Omlása
A vágyak... olykor tengerparti homokvárakhoz hasonlítanak. Gondosan építgetjük őket, aprólékosan formázzuk a tornyokat, díszítjük kagylókkal és színes kavicsokkal. Elképzeljük, ahogy a napfény viss...
Tovább olvasom →A Bizalom Pillangó Szárnyának Selyme
Megtörtént már veled, hogy egy idegen kezébe adtad a szíved térképét? Én megtettem. Nem egyszer. És sokszor a térkép összetépve, a szívem pedig újratervezésre szorulva került vissza hozzám. A bizal...
Tovább olvasom →A Harag Vörös Kősziklái
A harag... sokszor a pokol tornácának vörös kősziklái magasodnak fel bennünk. Érzés, mely lángra lobbanthat, de felemészthet is. Emlékszem, egy nyári napon, mikor a nap égetően tűzött, egy apró néz...
Tovább olvasom →A Kontroll Gránit Katedrálisa
Oly sokszor építünk magunknak gránit katedrálisokat a kontroll vágyából. Falakat emelünk a félelem köveiből, tornyokat, melyek a magányba szúrnak, s a kapukat gondosan lezárjuk, mert félünk a válto...
Tovább olvasom →A Kíváncsiság Ezüstös Holdfénye
A kíváncsiság… sokszor tartjuk gyermeteg hóbortnak, valami olyasminek, amit kinövünk a felnőttkor "komolyságával". Pedig az a belső tűz, ami arra ösztönöz, hogy kérdezzünk, kutassunk, új ...
Tovább olvasom →A Felismerés Kobaltkék Pillanata
Ma reggel, a Nap épphogy áttört a ködön, furcsa érzés kerített hatalmába. Olyan volt, mintha egy régi, poros dobozt nyitottam volna ki a lelkem padlásán. A dobozban emlékek, elszalasztott lehetőség...
Tovább olvasom →A Türelem Tejút Porhintése
A türelem, ó, milyen nehezen megragadható erény! Olyan, mint a Tejút finom, ezüstös porhintése az éjszakai égen: látszólag ott van, elérhető, mégis, ha markolni próbálod, csupán üres kezed marad. É...
Tovább olvasom →A Remény Halvány Lila Hajnala
A Remény néha olyan, mint a hajnal első, halvány lila sugara. Alig látszik, szinte elillan, mégis ott van, halkan ígérve egy új napot, egy új lehetőséget. Évekig cipeltem a vállamon egy terhet, egy...
Tovább olvasom →