Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Lélek Végtelenül Kivirágzó Bizalma
Ülök a verandán, a reggeli napfény simogatja az arcomat, és figyelem, ahogy a kertben egy apró rügy éppen megpattan. Nem siet, nem kapkod, csak lassan, méltóságteljesen nyílik, bízva abban, hogy a ...
Tovább olvasom →A Lélek Vándorló Hazája a Hálában
Léleknapló barátaim, ma egy olyan érzésről mesélnék, amely gyakran elfeledett menedékhely, pedig otthonunk lehetne a mindennapok viharában. Arról a békéről, amely belőlünk fakad, és nem külső körül...
Tovább olvasom →A Lélek Végtelenül Kivirágzó Hibái
Mélyen lélegeztem, ahogy az őszi szél átjárta a falevelekkel borított utat. Minden egyes lépésemmel egy apró, sárga levél szállt fel a földről, mintha csak egy-egy elengedett gondolat lenne, ami fe...
Tovább olvasom →A Lélek Végtelenül Kinyíló Ajtaja
Van, hogy eltévedünk. Nem a térben, nem is az időben, hanem önmagunkban. Egy belső labirintusban bolyongunk, ahol minden út zsákutca, és minden hang a kétségek visszhangja. Évekig járhatunk ezen az...
Tovább olvasom →A Lélek Végtelenül Rezgő Fénytörése
Mélyen lélegezve ülök a napfényes teraszon, kezemben egy apró, félig áttetsző kristálygömb. A reggeli sugarak áthatolnak rajta, és ezer apró szivárványt vetítenek a fehér falra. Ez a látvány, ez a ...
Tovább olvasom →A Lélek Végtelenül Kinyíló Ajtaja
Van egy hely mindannyiunkban, ahol a múlt és a jövő, a félelem és a remény, a fájdalom és a gyógyulás egyetlen pillanatban találkozik. Ez a hely nem más, mint a jelen, az örök most, ahol a Lélek vé...
Tovább olvasom →A Lélek Végtelenül Rezgő Álmai
Léleknapló. Azt mondják, minden éjszaka, amikor álomba szenderülünk, egy kicsit meghalunk, hogy aztán újra megszülethessünk a reggel fényében. De vajon mi történik addig, amíg testünk pihen, és elm...
Tovább olvasom →A Lélek Végtelenül Kivirágzó Türelme
Mélyen lélegzem. A levegő hideg, mégis megtölt melegséggel. A nappali fény már gyérül, és a fákon átsejlik a hold, mint egy félénk gyermek, aki még nem meri teljesen megmutatni magát. Ebben a csend...
Tovább olvasom →A Lélek Végtelenül Rezgő Érzékenysége
Sokszor hisszük, hogy az érzékenység gyengeség. Egy olyan burok, amit át lehet törni, egy nyitott seb, ahova könnyű szórni a sót. Pedig a Lélek legnagyobb kincse, a legfinomabb antenna, amely az un...
Tovább olvasom →A Lélek Végtelenül Rezgő Memóriája
Vajon emlékszik a lélek mindarra, amit valaha megélt? Nem arra a tudatos, szűrőn átengedett emlékezésre gondolok, ami a fejünkben él. Hanem arra a mély, sejtszintű tudásra, arra a finom rezgésre, a...
Tovább olvasom →