Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Türelmetlens Sárga Homokórája
A sárga homokszemek, mint a percek, kínzó lassan peregnek lefelé. A türelmetlens néha olyan, mint egy égető sivatagi szél, ami felkavarja a békét és elhomályosítja a tisztánlátást. Emlékszem, egy r...
Tovább olvasom →Az ítélkezés ködös tükörképe
Azt mondják, a Hold sötét oldala sosem mutatja meg magát. De vajon mi a helyzet a lelkünkkel? Hányszor fordítjuk el tekintetünket mások árnyékos oldalától, miközben a sajátunkat gondosan elrejtjük?...
Tovább olvasom →Az Elvárások Aranyozott Béklyói
Azt mondják, a Holdnak nincs saját fénye, csupán a Nap fényét veri vissza. Én néha úgy érzem, az életem is ilyen: a mások elvárásainak tükörképe. Aranyozott béklyók ezek, melyek látszólag emelnek, ...
Tovább olvasom →A Dicsekvés Arany Mázának Repedései
Talán furcsa témát választottam, a dicsekvést. Pedig figyeld csak meg, milyen gyakran bújik meg a felszín alatt, álcázva önbizalomnak, sikeresnek mutatva a mások szemében. Egy arany máz csupán, ami...
Tovább olvasom →A Beleszólás Aranyozott Ketrece
A kertben ültem, a naplemente narancssárga ecsetvonásai aranyozták be a fákat. Figyeltem a pillangót, ahogy szirmairól szirmokra szállt a levendula bokron. Szabadon, könnyedén, semmi sem kötötte. É...
Tovább olvasom →A Vágyakozás Selyem Fátyla
A vágyakozás... sokszor egy finom, selyem fátyol, ami elválaszt a jelen pillanatától. Nem egy fájdalmas hiány, nem a görcsös akarás, hanem inkább egy édes melankólia, a "mi lett volna, ha…&quo...
Tovább olvasom →A Kontroll Szürke Gránitfalai
A kontroll – olykor biztonságot ígérő, mégis legtöbbször fullasztó szorítás. Észrevétlenül építjük magunk köré a szürke gránitfalakat, tégláról téglára rakva a megfelelés, a tervezhetőség, a hibátl...
Tovább olvasom →A Megbocsátás Lila Akácvirága
Valamikor régen, egy távoli csillagrendszer peremén, létezett egy bolygó, ahol az emberek képtelenek voltak megbocsátani. Minden sérelem, minden apró vétség ott maradt a lelkük mélyén, mint egy mér...
Tovább olvasom →A Túlzott Gondoskodás Láthatatlan Börtöne
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a túlzott gondoskodás a szeretet legtisztább formája. Én is így hittem. Azt hittem, ha mindent megteszek a másikért, ha előre látom a problémákat és elhárítom őke...
Tovább olvasom →Az Elengedés Smaragd Zöldje
Ma az elengedésről írok, arról a gyönyörű, mégis oly nehéz táncról, amit a szívünk vív a ragaszkodás sötét árnyékában. Nem a múltról, nem a sérelmekről, nem is a szeretett személyekről való elenged...
Tovább olvasom →