Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Büszkeség Aranyozott Tornya
A büszkeség… gyakran magasodik fölénk, mint egy aranyozott torony. Csillog, vonzza a tekintetet, erőt sugároz. De vajon mit rejt a falai között? Egy gyönyörű kilátást, vagy egy szűk, magányos cellá...
Tovább olvasom →A Tehetetlenség Vasvirágainak Szaga
Ma reggel a tehetetlenség szaga töltötte be a szobámat. Nehéz, fémes illat, mint a rozsdás vasvirágoké, amik egy elhagyatott kertben burjánzanak. Éreztem, ahogy beleivódik a bőrömbe, ahogy elnehezí...
Tovább olvasom →A Türelem Türkiz Lótusza
A kertemben ültettem el egy lótuszmagot. Naponta öntöztem, vártam a csodát, a ragyogó türkiz virágot. Teltek a napok, hetek, de semmi nem történt. Frusztrált lettem, hiszen mindent megtettem, mégse...
Tovább olvasom →A Ragaszkodás Ametiszt Bilincsei
Volt egyszer egy kertész, aki élete minden napját a rózsáinak szentelte. Olyan gondosan nevelte őket, hogy a virágok soha nem láttak még szebbet. Szívét-lelkét beleadta a munkájába, és a rózsák, há...
Tovább olvasom →A Versengés Agát Ketrece
Agát volt az a ketrec, amibe önként zártam magam. Azt hittem, a siker mércéje mások legyőzése. Minden nap, minden pillanat versengés volt. A barátságok árnyékában is ott lappangott az összehasonlít...
Tovább olvasom →A Változás Krizolit Suttogása
A krizolit, ez az olívazöld drágakő, mindig is a változás szimbóluma volt számomra. Nem a hirtelen, mindent elsöprő átalakulásé, hanem a csendes, fokozatos átlényegülésé, ami belülről fakad. Mint a...
Tovább olvasom →A Félelem Szodalit Pókhálója
A szodalit mély, éjszakai kékje, fehér ereivel átszőve, gyakran a racionális gondolkodás köveként ismert. Ám ma, ahogy a kezemben tartom, a félelem pókhálóját látom benne. Egy pókhálót, ami finom, ...
Tovább olvasom →Az Elengedés Obszidián Szárnyai
Az elengedés, az a sötét, ragyogó obszidián, amely nem tartja vissza a fényt, hanem tükrözi azt. Sokáig hittem, hogy az elengedés valaminek a végleges elvesztése, egy fájdalmas szakítás azzal, ami ...
Tovább olvasom →A Sajnálat Jáspis Könnycseppjei
Azt mondják, a jáspis földanya szíve, őrzi a múltat, a jelen sebeit, a jövő reményeit. Én mégis a sajnálat ízét érzem, valahányszor a kezembe veszem. Nem a saját sajnálatomat, bár abból is akad bőv...
Tovább olvasom →A Megérzés Zafír Szívverése
A zafír mélykékje, az égbolt színe a legcsillagosabb éjszakán. Régen azt hittem, a megérzéseim csak véletlenszerű gondolatfoszlányok, illékony álmok, amelyek éppolyan hamar tovatűnnek, mint ahogy f...
Tovább olvasom →