CHAT
Léleknapló
Belépés Regisztráció

Léleknapló

Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei

A Kételkedés Füstkvarc Homálya

A tükörbe nézek, de nem magamat látom. Inkább egy torz másolatot, amit a kétely szövevényes árnyéka festett oda. A Füstkvarc homálya ereszkedik a lelkemre, elnyelve a fényt, ami olykor még fel-felc...

Tovább olvasom →

A Hála Borostyán Harmatcseppje

Olyan sokáig kerestem a boldogságot a jövőben, a következő sikeres projektben, a következő elismerésben. Mint egy szélmalomharcos, hadakoztam a hiány illúziójával, a soha el nem érhető tökéletesség...

Tovább olvasom →

A Feltétel Nélküliség Borostyán Pillangója

A kertben ülök, a napfény aranyló pora belepi a leveleket. Figyelem a pillangót, ahogy virágról virágra száll, nem válogatva, nem ítélve, egyszerűen csak elfogadja mindegyik nektárját. Eszembe jut,...

Tovább olvasom →

A Kontroll Borostyán Kalitkája

Mindannyian ismerjük a kontroll édes mérgét. Azt a hamis biztonságot, amit az illúzió ad, hogy mi irányítunk, mi formáljuk a sorsunkat, mi tartjuk a kezünkben a gyeplőt. Pedig valójában, a legtöbbs...

Tovább olvasom →

A Hamisság Ólom Virágpora

Tudod, van az a pillanat, amikor a tükörbe nézel, és nem azt látod, aki valójában vagy. Nem a sebezhető, a gyarló, az esendő embert, hanem egy gondosan felépített álarcot. Egy képet, amit másoknak ...

Tovább olvasom →

Az Illúziók Opál Palotája

Az illúziók opál palotája csillogóan hívogató. Minden terem egy vágy, egy remény, egy soha el nem ért valóság fényes tükörképe. Napokig bolyongtam benne, elbűvölve a hamis biztonságtól, amit nyújto...

Tovább olvasom →

A Bátorság Arany Krizantém Virágzása

Olyan sokáig éltem a biztonság szürke falai között, kényelmesen elbújva a megszokás puha párnái mögött. Nem mertem kilépni, nem mertem megmutatni magam a világnak, mert féltem a kritikától, a kudar...

Tovább olvasom →

A Nyugtalanság Holdkő Morzsái

A Holdkő, ha törik, nem veszti el fényét, csupán kisebb, sokkal több helyen ragyog. Így van ez a nyugtalansággal is. Nem feltétlenül valami rossz. Sokszor azt hisszük, egyetlen nagy, tömör tömbként...

Tovább olvasom →

A Szótlanság Holdkő Barlangrajzai

Ma a szavak súlyát érzem, ahogy elnémítják a belső hangot. A szavak, melyekkel meg akarjuk határozni, aminek határtalan a lényege. A szavak, melyekkel el akarjuk takarni a sebezhetőségünket, ahelye...

Tovább olvasom →

A Magány Foszforeszkáló Kagylója

Olykor a lélek partjára vetődik a magány, mint egy ritka, mélytengeri kagyló. Fénye nem harsány, nem hívogat, mégis ott izzik a sötét homokban, és ha eléggé közel hajolunk, meghallhatjuk benne a sa...

Tovább olvasom →
← 1 ... 244 245 246 247 248 ... →