Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
Az Áldozat Smaragd Altarjai
A smaragd oltár, hol önként helyezzük magunkat a megváltás reményében. Sokszor nem vesszük észre, hogy a mártíromság édes mérge lassan áthatja a lelkünk. Hiszszük, hogy másokért szenvedni nemes, ho...
Tovább olvasom →Az Önbizalom Arany Hídjai
Épp alkonyodott, és az elém táruló völgy mélyén, ahol a Nap utolsó aranyló sugarai megpihentek, megláttam őket. Két hegycsúcs meredezett az ég felé, és a kettő között ott húzódott egy aranyhíd. Nem...
Tovább olvasom →A Megbánás Gyöngyház Kagylója
A tenger partján sétáltam, mikor a lábam egy apró, hófehér kagylóba ütközött. Felvettem, s a gyöngyház belső felülete a napfényben szivárványszínekben játszott. Eszembe jutott egy régi vita, egy hi...
Tovább olvasom →A Figyelem Obszidián Kapui
Éreztem, ahogy a rohanás, a mindennapi zaj lassan elszívja a lelkem. Egyre nehezebben találtam meg a csendet, a fókuszt, azt a belső pontot, ahonnan a valódi lényeg kibontakozhat. A figyelmem, akár...
Tovább olvasom →A Szétszórtság Citrin Szilánkjai
Olyan ez, mintha egy ragyogó citrintörés darabjai lennénk. Apró, élettel teli szilánkok, melyek mind külön irányba indulnak, fényüket szórva a világba. Egyik a karrier csúcsára vágyik, a másik a tö...
Tovább olvasom →A Vágy Rubin Vörös Labirintusa
A vágy. Oly sokszor festjük le ragyogó, bíborvörös színnel, a rubin ékkövével ékesítve. Pedig, mi van akkor, ha a vágy nem az a tündöklő cél, ami felé vágyakozunk, hanem maga a labirintus, amin át ...
Tovább olvasom →A Röghöz Kötés Malachit Gyökerei
Éreztem, ahogy a malachit gyökerei mélyen a földbe kapaszkodnak, a lábam körül tekeregnek. Nem fájdalmas szorítás volt ez, inkább egyfajta hívás, egy suttogás a múltból. Ebben a kertben ültem, ahol...
Tovább olvasom →Az Elvárás Türkiz Ketrece
A türkiz, a nyári ég színe, a védelem köve. De mi van, ha ez a védelem kalitkává válik? Az elvárás türkiz ketrece szépnek tűnik, kecsegtetőnek. A rácsok a szeretet és gondoskodás ígéretével vannak ...
Tovább olvasom →Az Illúzió Rózsakvarc Színpadfüggönye
Oly sokáig éltem a Rózsakvarc Színpadon, ahol minden valóság rózsaszín ködbe burkolózott. Azt hittem, ez a szeretet, a harmónia, a tökéletesség színtere. Mindenki kedvesen mosolygott, minden szó mé...
Tovább olvasom →A Mellébeszélés Akvamarin Vízalatti Barlangjai
Volt egyszer egy asszony, aki rettegett a konfrontációtól. Ha valaki megbántotta, nem szólt. Ha igazságtalanság történt körülötte, hallgatott. Évekig gyűjtötte a sérelmeket, melyek belülről emészte...
Tovább olvasom →