Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Figyelem Elillanó Illata
Olykor, mint a frissen főtt teafű illata a szélben, elillan a figyelem. Nem marad belőle más, csak egy halvány emlék, egy sejtelem, hogy valami fontos éppen elkerülte a tudatunkat. Annyira belemerü...
Tovább olvasom →A Vágyakozás Lila Akácvirága
A vágyakozás néha olyan, mint egy lila akácvirág: gyönyörű, illatos, de ha nem vigyázunk, teljesen behálózza az életünket. Évekkel ezelőtt, egy nyári estén ültem a kertemben, a csillagokat nézve. J...
Tovább olvasom →A Harag Bazaltszürke Sárkánya
A harag… egy bazaltszürke sárkány, mely a lelkünk barlangjában szunnyad. Nem gonosz eredendően, csupán őrző. Őrzi a sebezhetőségünket, a fájdalmainkat, mindazt, amit nem tudtunk még feldolgozni. Am...
Tovább olvasom →Az Akarat Vasból Kovácsolt Rácsai
Érezzük néha, mintha börtönben lennénk, pedig a kulcs a mi kezünkben van. A rácsok vasból vannak, de nem kívülről építették őket. Saját akaratunk kovácsolta őket, szándékaink szigorú, merev formái....
Tovább olvasom →A Türelmetlenség Obszidián Szilánkja
A türelmetlenség. Érzés, mely mint egy éjfekete obszidián szilánk fúródik a szívbe. Éles, hideg és azonnali. Nem ad időt a gondolkodásra, nem enged teret a léleknek, hogy megfontoltan lépjen. Csak ...
Tovább olvasom →A Döntés Holdfény Ezüstje
A döntés súlya néha elviselhetetlennek tűnik, mintha egész életünk múlna egyetlen pillanaton. Pedig a valóságban a döntés nem egy fekete-fehér ítélet, hanem egy útkereszteződés, ahol a holdfény ezü...
Tovább olvasom →A Hamis Biztonság Bársonyketrece
Ismerős az az érzés, amikor egy helyzet – egy kapcsolat, egy munka, egy életszakasz – már rég nem táplál, sőt, egyenesen mérgez, de mégis görcsösen kapaszkodsz bele? Épp úgy, ahogy a madár a kalitk...
Tovább olvasom →A Bizalom Napfény Szőtte Hálója
A bizalom... egy napfény szőtte háló, mely átszüremkedik a legmélyebb erdő sűrű lombjain is, megvilágítva az apró virágokat és a mohával borított köveket. Olykor mégis félünk kiteríteni, nehogy val...
Tovább olvasom →A Félelem Gyöngyház Színű Maszkja
Olyan sokáig viseltem már, hogy szinte a bőröm részévé vált. Gyöngyház színű, finoman csillogó, látszólag ártatlan maszk, ami elrejti a valódi arcom – a sebezhetőt, a bizonytalant, a hibákkal teli ...
Tovább olvasom →A Felszín Repedéseinek Aranya
A perfekcionizmus egy rideg, fényes páncél. Óvni hivatott a világ ítélkezésétől, a vélt vagy valós hiányosságainktól. Pedig a repedésekben bújik meg az igazi szépség, az a törékeny arany, ami össze...
Tovább olvasom →