Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Türelem Holdfény Szőtte Hálója
Olykor, mikor a dolgok nem a mi ütemünkben történnek, mikor a vágyott eredmények késlekednek, a türelmetlenség skorpióként marja a lelkünket. Azonnali kielégülésre vágyunk, a magok kikeltését siett...
Tovább olvasom →Az Igazság Türkiz Madártolla
Volt egyszer egy remete, aki egy magas hegycsúcson élt, messze a világ zajától. Élete az elmélkedésnek szentelte, kereste a végső igazságot, a lét mélyebb értelmét. Egy napon, mikor a Nap épp lenyu...
Tovább olvasom →A Remény Fakó Ezüstszálai
Volt egyszer egy öreg csillagász, aki élete nagy részét a távcsöve mögött töltötte. A világ zajától elvonultan, a kozmosz végtelen csendjében kereste a választ a lét nagy kérdéseire. Egy nap, mikor...
Tovább olvasom →Az Illúziók Opál Színű Leple
Néha úgy érzem, az élet egy hatalmas, csillogó opál, melynek színjátszó felszíne mögött rejtőzik a valóság. Ezen a leplen keresztül látjuk a tökéletességet, a hibátlan arcokat, a gondtalan életeket...
Tovább olvasom →A Szív Tükrének Repedései
Ma a tökéletesség illúziójáról írok, arról a hamis tükörről, amit sokszor magunk elé tartunk, és amiben azt várjuk, hogy a hibátlan, eszményi énünket lássuk. Pedig a szív tükre – mert az emberi szí...
Tovább olvasom →A Versengés Ködös Labirintusa
A verseny. Életünk szinte minden területét átszövi, egy láthatatlan, ködös labirintus, amelyben sokan vakon rohannak a kijárat felé. De vajon mi van, ha nincs is kijárat? Mi van, ha a labirintus ma...
Tovább olvasom →A Félelemből Szőtt Obszidián Álarc
Talán mindannyian hordunk egyet. Egy gondosan csiszolt, mélyfekete maszkot, melynek rideg felülete elrejti a valódi énünk reszkető arcát. Az Obszidián Álarc a félelemből születik. A félelemből, hog...
Tovább olvasom →A Megalkuvás Ólomszürke Kalitkája
Azt mondják, a Vénusz bolygó uralja a szeretetet és a harmóniát. De mi történik, ha a harmóniára való törekvésünk túlzott kompromisszumokhoz vezet? Ha a béke oltárán feláldozzuk önmagunk legtisztáb...
Tovább olvasom →A Csend Bíbor Színű Virágai
A kishitűség néma árnyként oson az életünkbe, gyökeret eresztve a félelmeink talajában. Mintha suttogó hangok győznének meg arról, hogy nem vagyunk elég jók, elég okosak, elég szerethetőek. Pedig a...
Tovább olvasom →A Nosztalgia Sárgult Fényképei
A nosztalgia édes-keserű illata száll most a lelkem felett, mint egy régi könyv pora. Régi fényképeket lapozgatok a tudatom padlásán. Egy mosoly villan fel egy elfeledett nyári délutánról, egy szív...
Tovább olvasom →