Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Megbocsátás Ametiszt Lila Fénye
Néha, a lelkünk mélyén rejtőző árnyékok olyan sűrűvé válnak, hogy elfedik a fényt. A harag és a sértettség fojtogató ködébe burkolózunk, s azt hisszük, a fájdalom a miénk, s jogunk van őrizni azt. ...
Tovább olvasom →A Bizalom Rózsakvarc Szívverése
A bizalom… Mintha egy óriási rózsakvarc kristály lenne a mellkasunkba rejtve, lassan, mélyen pulzálva. Amikor a bizalom virágzik bennünk, ez a kristály fényesen ragyog, melegséget árasztva minden i...
Tovább olvasom →A Döntés Kék Szodálit Köve
A szodálit kékje néha a tenger mélyére hív, máskor a végtelen égbolt magasságába emel. Mindkét helyen ott a szabadság, de a döntés súlya is. Ma reggel egy elágazáshoz értem. Egy ösvény ismerős, kén...
Tovább olvasom →A Magány Holdkő Fehér Csendje
A magány… sokan tartanak tőle, űzik el maguktól zajjal, társasággal, külsőségekkel. Pedig néha a magány maga a gyógyír. Nem az elszigeteltség, nem a keserű elhagyatottság, hanem a holdkő fehér csen...
Tovább olvasom →A Túlzás Jáspis Vörös Hegyei
A túlzás. Milyen könnyen elcsábul az ember! Hiszen a világ telis-tele van ígéretekkel, csillogó-villogó kacatokkal, amik azt suttogják: "Neked jár! Több kell! Érd el!" És mi, szegény vánd...
Tovább olvasom →A Célok Karneol Vörös Tűze
Egy régi legenda kering a szívünkben rejlő, soha el nem hamvadó karneol tűzről. Ez a tűz nem más, mint az életerőnk, a céljaink iránti lángolásunk esszenciája. Ám ahogy telnek az évek, néha ez a tű...
Tovább olvasom →A Lelkiismeret Topáz Sárga Lángja
A lelkiismeret...oly sokan félnek tőle, mint valami rideg bírótól, pedig ő a legfényesebb, legigazságosabb vezetőnk a belső labirintusban. Képzelj el egy öregemberrel teli könyvtárat, ahol a polcok...
Tovább olvasom →A Türelem Lazúrkék Végtelensége
Olykor, mikor a vágy tüze perzsel bennünk, és a jövő gyümölcse éretlenül hull a kezünkbe, megfeledkezünk a türelem mélységes kékjéről. Mintha a Lazúrkő végtelen horizontja elnyelné minden reményünk...
Tovább olvasom →A Nosztalgia Borostyánszínű Álma
A nosztalgia néha olyan, mint egy borostyánba zárt pillanat. Egy tökéletesnek tűnő, megsárgult emlék, melyet foggal-körömmel ragaszkodunk a szívünkbe zárni. De vajon a borostyánszínű álom, amit déd...
Tovább olvasom →A Kételkedés Gránát Vörös Viharai
Kételkedés. Gránátvörös viharok, melyek a szív óceánját korbácsolják. Nem az a fajta kételkedés, ami a tudás szomját oltja, hanem az, amelyik a saját fényünket kérdőjelezi meg. Mintha a lélek hajój...
Tovább olvasom →