Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Szótlanság Ametiszt Lila Temploma
Olykor, a szavak elveszítik erejüket. A kimerítő magyarázatok, a végeláthatatlan viták, a kimondatlan vádak mind egy zajos piactérré változtatják a lelkünket. Ekkor kell visszavonulnunk a szótlansá...
Tovább olvasom →A Döntés Aranyló Kerengője
A Döntés. Olykor villámcsapásként hasít a tudatba, máskor aranyló kerengőként lebeg körülöttünk, hívogatva, hogy válasszunk. Évekig cipeltem magammal egy terhet, egy állást, ami már nem táplált, am...
Tovább olvasom →A Megbocsátás Gyémánt Csillagai
Az éjszaka csendjébe burkolózva, a Skorpió jegyének árnyékában, gyakran felteszem magamnak a kérdést: vajon tényleg képesek vagyunk a megbocsátásra? Nem csupán elméletben, hanem a szívünk mélyén is...
Tovább olvasom →A Belátás Borostyán Színű Ablaka
Ma reggel, mikor a nap sugarai megcsillantak a borostyánszínű ablaktáblán, hirtelen megértettem valamit. Sokáig küzdöttem azzal, hogy másokat meggyőzzek a saját igazamról. Vitáztam, érveltem, bizon...
Tovább olvasom →Az Egység Gyöngyházfényű Hídjai
Olykor, a Lélek útján, szakadékok tátongnak. Mélységek, melyeket harag, félreértés, vagy egyszerű figyelmetlenség vájt a kapcsolatainkba. Mintha két, egymástól távolodó bolygó lennénk, pályáink egy...
Tovább olvasom →Az Elvárások Rubinvörös Tövisei
Az elvárások… apró rubinvörös tövisek, lassan, észrevétlenül fúródnak a szívbe. Nem szúrnak azonnal, nem okoznak azonnali fájdalmat, ezért eleinte nem is figyelünk rájuk. Hiszen ki akarna szembenéz...
Tovább olvasom →A Sajnálat Fekete Obszidián Könnyei
A sajnálat… egy sötét, csillogó kő, melyet szívünk mélyén őrzünk. Fekete obszidián könnycseppek, melyek az elmulasztott pillanatok, a kimondatlan szavak, a meg nem tett gesztusok emlékét őrzik. Min...
Tovább olvasom →Az Elengedés Holdfény Szőtt Hálója
Néha úgy érezzük, mintha a múlt árnyai örökké kísértenének bennünket. Mintha egy láthatatlan háló fogná fogva a szívünket, visszatartva minket a továbblépéstől. Ez a háló nem más, mint a ragaszkodá...
Tovább olvasom →A Türelem Lazúrkék Csendje
Az idő folyton siet, rohan, elszáguld mellettünk, mintha egy soha véget nem érő versenyben lennénk mindannyian. Pedig a valódi győzelem néha épp abban rejlik, hogy megállunk. Hogy engedjük, hogy a ...
Tovább olvasom →A Kontroll Gránit Szürke Börtöne
Érzem a gránit hidegségét a tenyeremben. A kontrollé ez, ami szürke falakat emel körém, láthatatlan rácsokat fonva a gondolataim köré. Azt hiszem, biztonságot ad, amikor minden lépést előre megterv...
Tovább olvasom →