Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
A Türelem Gyöngyház Kagylóhéja
A türelem néha olyan távolinak tűnik, mint egy rég elfeledett álom. Pedig ott rejtőzik bennünk, mélyen, a szívünk legcsendesebb kamrájában, egy gyöngyház kagylóhéjként, mely idővel, rétegről rétegr...
Tovább olvasom →Az Önbizalom Napfény Szőtte Fonala
Oly sokszor kerestem a választ a csillagokban, az ősi bölcsességekben, a guruk szavaiban. Azt hittem, az önbizalom egy elnyerhető kincs, valami, ami kívülről érkezik, mint egy ajándék. Pedig nem. A...
Tovább olvasom →A Hálátlanság Ónix Tövisei
Volt egyszer egy vén fűzfa a folyóparton. Évszázadok során gyökerei mélyen a földbe kapaszkodtak, ágai pedig a víz felett hajladoztak, menedéket nyújtva a halaknak és madaraknak. Az emberek is gyak...
Tovább olvasom →A Kontroll Ólom Súlya
Olyan gyakran szorítjuk ökölbe az életet, próbálva irányítani a hullámokat, melyek partra vetnek minket. Hiszünk abban, hogy ha elég erősen tartjuk a gyeplőt, elkerülhetjük a bukásokat, a csalódáso...
Tovább olvasom →A Hit Ametiszt Pillangó Szárnya
Épp a türelmetlenség karmainak hálójában vergődtem. A várakozás szürke köde ült a lelkemen, eltakarva a Nap sugarait. Úgy éreztem, mintha a sors homokórája lassabban peregne, direkt kínozva engem. ...
Tovább olvasom →A Magány Zafír Szimfóniája
A magány nem feltétlenül az egyedüllét sivár pusztasága. Néha, épp ellenkezőleg, a zafír kékjében vibráló, mélyen gyökerező szimfónia. Egy alkalom, amikor a lélek visszahúzódik a világ zajától, hog...
Tovább olvasom →Az Elfogadás Rózsaarany Madarai
Ma reggel, ahogy a nap sugarai átszűrődtek a függönyön, egy régi felismerés kopogtatott az elmém ajtaján: az elfogadás nem passzív belenyugvás, hanem aktív szeretet. Nem azt jelenti, hogy mindennel...
Tovább olvasom →Az Áldozat Rubin Vörös Könnye
Az önfeláldozás, ez a rubin vörös érzés, mely néha könnyként hullik lelkünk mélyéről. Nemesnek tűnik, szentnek, pedig sokszor mérgezőbb, mint a legélesebb tüske. Hiszen amikor önmagunkat áldozzuk f...
Tovább olvasom →A Szomorúság Türkizkék Óceánja
A szomorúság… gyakran el akarjuk kerülni, elnyomni, mintha valami szégyellnivaló lenne. Pedig a lélek néha pont ebben az óceánban találja meg igazi mélységeit. Elképzelek egy hatalmas, türkizkék óc...
Tovább olvasom →A Szenvedély Bíbor Labirintusának Szövése
A szenvedély... gyakran ítéljük el vakon, egy fékezhetetlen tűzként festve le, mely elhamvaszt mindent, ami útjába kerül. Pedig a szenvedély nem csupán láng, hanem szövőfonal is. Bíbor fonál, mely ...
Tovább olvasom →