Léleknapló
Emberi sorsok, érzések és csillagok üzenetei
Az Irigység Smaragd Sárkánya
Éreztem, ahogy a gyomrom összeszorul, valami hideg, zöldes árnyalat kúszik fel a torkomon. Nem volt más, mint az irigység. Látni valakit ragyogni, sikereket elérni, boldognak lenni - és érezni, hog...
Tovább olvasom →A Változás Kalcedon Pillangószárnya
Tudjátok, néha a lélek olyan, mint egy befeszült íj. Visszahúzzuk, visszahúzzuk, erőt gyűjtünk a feszültségben, szinte már fájdalmasan. De miért tesszük ezt? Mert tudjuk, hogy az egyetlen módja ann...
Tovább olvasom →A Hazugság Ónix Labirintusa
Beléptem a Hazugság Ónix Labirintusába. A falak hidegek, tükröződnek, de sosem a valóságot mutatják. Mindenhol álarcok hevernek, eldobott szerepek, beteljesületlen ígéretek. Eleinte azt hittem, más...
Tovább olvasom →A Megalkuvás Borostyán Csapdái
A borostyán mézédes ígéretet rejt. Azt súgja, a biztonság falai között minden rendben lesz, a szél nem tépi meg a szirmokat, a nap nem perzseli a leveleket. Egy régi kertben találtam rá egy borosty...
Tovább olvasom →A Türelem Ametiszt Virágzása
Azt mondják, a türelem rózsát terem. Én azt mondom, a türelem ametisztet virágoztat. Figyeltem ma egy pók hálószövését. Órákig tartott, ahogy a vékony szálakat feszítette a két faág közé, a széllel...
Tovább olvasom →Az Elengedés Fluorit Szivárványhídja
Oly sokáig kapaszkodtam abba, ami elmúlt. Mint egy fuldokló a mentőövbe, pedig a part már rég ott volt, csak nem mertem elengedni a megszokott fájdalmat. Azt hittem, ha elengedem a múltat, elveszít...
Tovább olvasom →A Kételkedés Krizokolla Sivataga
Ahol a bizalom oázisai elapadnak, ott terül el a Kételkedés krizokolla sivataga. Nincsenek árnyékot adó fák, csupán a horizonton vibráló délibábok, melyek az igazság torz tükörképeit vetítik elénk....
Tovább olvasom →A Lemondás Gyöngyház Könnycseppjei
A lemondás, sokak szemében veszteség. Azt hisszük, valamiről le kell mondanunk, hogy valami mást megszerezzünk. Pedig a lemondás nem üresség, hanem a teljesség felismerése. Néha el kell engednünk e...
Tovább olvasom →A Versengés Peridot Zöld Szemei
A parkban sétáltam, a naplemente narancssárga festékkel öntötte el a fákat. A távolban két anyukát láttam, gyerekeik a homokozóban játszottak. Az egyik anyuka, szinte észrevétlenül, folyamatosan di...
Tovább olvasom →A Lecsendesedés Holdkő Patakjai
A zaj. Mindig a zaj. Nem a város lüktetése, a forgalom zúgása, hanem a gondolatok áradata bent, a fejemben. Mintha egy örökmozgó gépezet zakatolna szüntelen, képtelen leállni. Évekig kerestem a kiu...
Tovább olvasom →